Ma nem mondok
egyebet Kedvesem
miközben bús
pillantásodat lesem
voltak
s lesznek viharok,
de bánkódni
már nem akarok.
---
A mindennapi
életedet,
ne fedje
hamu - szürkeség
melletted vagyok,
ha kéred,
követlek hűen
csendes árnyékként…
Az idő sajog,
majd hallgat
idebent
de gondban,
bajban,
nagy vadviharban,
testemmel védve
rád vigyázó
leplet hintek,
ha bánatos a lelked,
és a szíved árva,
rohanj hozzám;
karom,
szívem
mindig feléd tárva.
